A válaszadók túlnyomó többsége, 75,1%, katolikus vallású, ami kiemeli a katolicizmus dominanciáját a vizsgált csoportban. A más felekezetekhez tartozó keresztények aránya 10,9%, míg a nem vallásos vagy ateista válaszadók összesen 12,8%-ot képviselnek. Csak 1,2% jelölte meg, hogy más valláshoz tartozik. Ezek az arányok a kereszténység erős jelenlétét és a vallási sokszínűség minimális szerepét tükrözik a közösségben.
A válaszadók többsége jól ismeri Ferenc pápa munkásságát, ezt mutatja a 37,6%-os arány a 4-es skálán. A közepes ismeretség is jelentős, 35,0%-kal a 3-as pontszámon. Kisebb, de nem elhanyagolható azok száma, akik a legjobban ismerik a pápát, 14,8%-kal az 5-ös skálán. Azok aránya, akik kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik őt, alacsonyabb, 9,5% és 3,1%. Összességében elmondható, hogy a válaszadók jelentős része tisztában van Ferenc pápa munkásságával.
Ferenc pápa szimpátiaértékelése alapján a válaszadók jelentős része pozitív érzéseket táplál iránta: a résztvevők 46,7%-a a legmagasabb, 5-ös pontszámot adta, míg 26,7% 4-essel értékelte. A közepesen szimpatikusnak tartók aránya 16,1%, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem szimpatikus válaszok mindössze 5,7% és 4,8%. Az eredmények azt mutatják, hogy Ferenc pápa általánosságban rendkívül pozitív megítélésnek örvend a megkérdezettek körében.
Ferenc pápa személyiségét leginkább mint „szociálisan érzékeny” értékelik, a válaszadók 61,6%-a ezzel a jelzővel azonosult. Ez azt mutatja, hogy sokan közvetlen kapcsolatot éreznek az általa képviselt társadalmi ügyekkel és nyitottsággal. A „reformpárti” jelző is jelentős támogatottsággal bír (26,5%), ami tükrözi a progresszív változások iránti elvárásokat. Kevésbé jellemzőek rá a konzervatív vagy hagyományőrző nézetek, amit az alacsonyabb százalékok is alátámasztanak.
A Ferenc pápa által képviselt irányvonal a válaszadók többsége szerint pozitívan befolyásolja a katolikus egyház jövőjét, amint azt a 69,7%-os egyetértés is mutatja. Csak 17,2% látja ennek az ellentétét, míg 13% nem tudott véleményt formálni. Ez arra utal, hogy a pápai vezetés jelenlegi iránya jelentős támogatottságot élvez, ami optimizmusra ad okot az egyház jövőbeni fejlődése szempontjából.
A pápa társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállásának megítélése megosztja a válaszadókat. A legnagyobb csoport (32,7%) teljesen egyetért ezzel a nyitottabb hozzáállással, míg jelentős ellenállás is tapasztalható: a válaszadók 18,2%-a egyáltalán nem ért egyet. A válaszadók 20,9%-a inkább, és 13,2%-a részben támogatja a nyitottságot, míg 14,9% inkább ellene van. Az adatok azt sugallják, hogy a társadalmi kérdésekhez való nyitottabb hozzáállás támogatott, de megosztó.
A katolikus egyház szerepe a magyar társadalomban leginkább közepesnek ítéltetik meg, a válaszadók 42,2%-a szerint. A megkérdezettek jelentős része úgy érzi, hogy az egyház befolyása eljelentéktelenedik (23,2%) vagy gyenge (23,0%). Csak kevesen, 9,0%, gondolja erősnek az egyház szerepét, míg a bizonytalan válaszok aránya elhanyagolható (2,7%). A válaszok azt tükrözik, hogy bár az egyház tradicionálisan fontos, jelenlegi társadalmi hatása korlátozott.
A katolikus egyház társadalmi kérdésekre túl lassan reagál, hiszen a válaszadók közel fele (42.2%) közepesen nyitottnak érzi azt. A fiatalokkal való foglalkozás tekintetében is hasonló érzések uralkodnak, mivel 40.8% szerint közepesen foglalkozik velük. Az egyház üzenetei sem mindenki számára relevánsak, mivel csak 18.6% érzi teljes mértékben relevánsnak, és a változásra való képességet is inkább közepesnek tartják (42.1%), ami rámutat a konzervatív és merev megítélésre.
A válaszadók több mint fele (53.8%) rendszeresen részt vesz egyházi eseményeken, ami a vallási elkötelezettség magas szintjére utal. Ugyanakkor a közönség jelentős része (22.1%) csak ritkán vesz részt ilyen alkalmakon, és további 12.8% csak ünnepekkor látogat el egyházi rendezvényre. Csupán 11.4% jelzi, hogy soha nem vesz részt ilyen eseményeken, ami azt mutatja, hogy az emberek többsége valamilyen szinten kapcsolódik az egyházi élethez.
Az elmúlt évtizedben az emberek többsége szerint csökkent az érdeklődés a vallás iránt, amit a válaszadók 66.5%-a erősít meg. Azonban a válaszadók 16.5%-a szerint nem történt változás, míg 12.6% úgy gondolja, hogy nőtt az érdeklődés. Mindössze 4.5% nem tudott véleményt formálni. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a vallás szerepe gyengülhet a társadalomban, de egy kisebb csoport ellentétes tendenciát érzékel.
A katolikus egyháznak a fiatalokkal való aktívabb párbeszéd és a társadalmi kérdések iránti nyitottság tűnik a legfontosabb változtatási iránynak, 58.3% és 41.6%-os támogatottsággal. Ezen kívül a nagyobb átláthatóság (50.2%) és a szociális problémákra helyezett nagyobb figyelem (46.9%) is jelentős elvárás. Az egyház modernizációja, technológiai eszközök használata és egyszerűbb kommunikáció is fontos, míg a hagyományos értékekhez visszatérés kevesebb támogatást élvez.
Robert Francis Prevost pápává választásának ismertsége rendkívül magas, a válaszadók 98%-a hallott róla, hogy XIV. Leó néven lépett hivatalba. Ez a nagyon magas felismerési arány arra utal, hogy az esemény jelentős médiavisszhangot kapott, és a közvélemény figyelmét is sikeresen megragadta. A mindössze 2%-os „nem” válaszok aránya szinte elhanyagolható, amely további megerősítése a hír széles körű terjedésének és fontosságának.
Az eredmények szerint a válaszadók többsége közepesen fontosnak tartja, hogy először amerikai származású személy lett a pápa, mivel a legnagyobb arányban (31%) a hármas értéket jelölték meg. Ugyanakkor jelentős népesség oszlik meg a vélemények szélsőségei között is, hiszen a kettes (14,9%) és az ötös (13,2%) értékek is hasonló arányban kaptak voksokat. Ez azt tükrözi, hogy a vélemények erősen megoszlanak a téma fontosságáról.
XIV. Leó pápasága kapcsán a válaszadók közül legtöbben úgy vélik, hogy friss lendületet hoz a katolikus egyházba (54.0%), és erősíteni fogja annak szociális érzékenységét (53.6%). Jelentős részük szerint amerikai háttere nyitottabbá teheti a modern társadalmi kérdések iránt (42.4%). A konzervatív irány miatti aggodalom csekély (4.3%), az elvárások hiánya pedig kevesebb válaszadót jellemzett (13.0%).
XIV. Leó pápasága iránti várakozások többsége pozitív, mivel a válaszadók jelentős része (34.5%) az „4”-es és 33.9% az „5”-ös skálát választotta, jelezve, hogy összességében kedvező érzéseik vannak az új pápa iránt. A semleges vagy közepesen kedvező érzéseket mutatja a 25.2% a „3”-as válaszokkal. Mindössze 6.4% azok aránya, akik negatívan vagy nagyon negatívan viszonyulnak, ez arra utal, hogy csak kevesen tartanak az új pápaságtól.
A válaszadók többsége szerint XIV. Leó pápa irányvonala hasonló lesz Ferenc pápáéhoz, ezt az opciót 59,2% választotta. Második helyen, 22,2%-kal, azok állnak, akik konzervatívabb irányvonalra számítanak. Mindössze 12% véli úgy, hogy progresszívebb lesz Ferenc pápánál. Az eredmények alapján a közvélemény leginkább folytonosságot és a jelenlegi irányvonal fenntartását várja az új pápától, míg a radikális változásokat kevesebben tartják valószínűnek.
Az új pápa megválasztása leginkább pozitívan befolyásolhatja a katolikus egyház globális megítélését, mivel a válaszadók 43.3%-a úgy véli, hogy az új szemlélet javíthatja azt. Jelentős hányad (23.0%) szerint az egyház jelenléte különösen Amerikában és Latin-Amerikában erősödhet. Ugyanakkor a válaszadók kisebb része (6.6% és 2.7%) megosztó személyiség miatt belső feszültségnövekedést és egységgyengülést prognosztizál, főként Európában.