A Pride felvonulások és az LMBTQ+ közösség megítélése Magyarországon - Index felmérés

A Pride felvonulások és az LMBTQ+ közösség megítélése Magyarországon kérdőív

Hallott-e arról, hogy a kormány 2025-ben jogszabályi változtatásokkal lehetővé tette a Pride felvonulások betiltását?

A válaszadók elsöprő többsége, 98,1%-a tisztában van azzal, hogy a kormány 2025-ben lehetővé tette a Pride felvonulások betiltását jogszabályi változtatásokkal. Ez a magas arány erős társadalmi tudatosságot vagy médiafigyelmet jelez a kérdés kapcsán. Ezzel szemben mindössze 1,9% nyilatkozott úgy, hogy nem hallott erről, ami arra utalhat, hogy a téma mindössze kis részét kerüli el az információáramlás. Az oktatás szintje szerint vizsgálva is jellemző a magas tájékozottság, különösen a magasabb végzettségűek körében (98,3%), noha a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében az arány 85,7%, ami lényegesen alacsonyabb az átlagnál.

Ön személy szerint támogatja vagy ellenzi a Pride felvonulások megrendezését Magyarországon?

A Pride felvonulások megítélése Magyarországon jelentős eltéréseket mutat különböző demográfiai csoportok között. A válaszadók közel 40%-a teljes mértékben ellenzi a rendezvényt, különösen a férfiak körében, ahol ez az arány 42.9%. Ezzel szemben a nők támogatása szignifikánsan magasabb, 45.3% teljes mértékben támogatja a felvonulásokat.

Érdekes megfigyelés, hogy az iskolai végzettség szintje is jelentős szerepet játszik az álláspontok kialakításában. Az alacsonyabb végzettséggel, különösen a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében a támogatás mértéke meghaladja a 40%-ot, míg a szakmunkásképző végzettséggel nem rendelkezők körében az ellenzés sokkal hangsúlyosabb, 44.5%.

A helyi közösségek is különbözőképpen reagálnak: a fővárosi lakosok közül többen támogatják a Pride felvonulásokat (32%), mint a vidéki kisvárosok lakói (25.9%). Az életkor alapján vizsgálva, a 65 év felettiek és az 18-29 évesek között is magasabb a teljes mértékű támogatás aránya, míg a középkorúak, különösen a 40-49 évesek körében az ellenzés dominál.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a magyar társadalom megosztott a Pride felvonulások kérdésében. Meglepő, hogy a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban hasonló arányban támogatják a felvonulásokat, ami azt sugallhatja, hogy a társadalmi változások elfogadása nem csupán a fiatalok privilégiuma. Összességében a demográfiai különbségek ismerete segíthet jobban megérteni a támogatás és az ellenzés gyökereit, ami hasznos lehet a jövőbeli párbeszéd előmozdításában.

Milyen okból támogatja vagy ellenzi a Pride felvonulásokat? - támagatók körében

A Pride felvonulások magyarországi támogatói körében a „gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság támogatása” kiemelkedő, 93.6%-os arányt ért el, ami jóval magasabb, mint az általános 47.2%. Az „LMBTQ+ közösség jogainak védelme” szintén jelentősen emelkedett (54.9% a támogatói körben), szemben az eredeti 25.5%-kal. Meglepően alacsony a „gyermekek védelme a nem megfelelő tartalmaktól” indoklás (6.3%) a támogatók körében, szemben az általános 39.9%-kal, ami azt jelzi, hogy ezen szempont kevésbé releváns a felvonulások támogatói számára.

Milyen okból támogatja vagy ellenzi a Pride felvonulásokat? - ellenzők körében

A Pride felvonulásokat ellenzők körében a „hagyományos értékek védelme” dominál, 43.2%-kal, amely megegyezik az eredeti értékkel, ami kiemeli ezen nézőpont stabil jelentőségét az ellenzők csoportjában. A „gyermekek védelme a nem megfelelő tartalmaktól” 39.9%-kal szintén hangsúlyos, azonos az általános értékkel, jelezve, hogy ez a szempont fontos marad számukra. Az „LMBTQ+ közösség jogainak védelme” itt nem módosult (25.5%), ami reflektál az aránylag csekélyebb hangsúlyára az ellentábor körében.

Te sem szeretnél százezreket és hónapokat ölni vállalkozásod fejlesztésébe?

Ön szerint a Pride felvonulások mennyire járulnak hozzá az LMBTQ+ közösség elfogadásához?

A Pride felvonulások hatásának megítélése az LMBTQ+ közösség elfogadására társadalmunkban vegyes képet mutat. A válaszok közül a legtöbben (40,0%) úgy vélik, hogy a felvonulások egyáltalán nem járulnak hozzá az elfogadáshoz. Különösen a férfiak (43,3%) és a 18-29 éves korosztály (44,2%) között magas ez az arány, míg a nők kevésbé hajlamosak így gondolkodni (27,1%).

Érdekes módon, azok közül, akik szerint a felvonulások inkább nem járulnak hozzá, akad egy szembetűnő demográfiai különbség: a férfiak 16,8%-a, míg a nők csupán 11,8%-a választotta ezt a lehetőséget. Továbbá, a női válaszadók közül többen gondolják úgy, hogy a felvonulások jelentős mértékben hozzájárulnak az elfogadáshoz (24,0%), szemben a férfiak 10,8%-os arányával. Oktatási szint tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 12,2%-a véli úgy, hogy a felvonulások jelentős mértékben hozzájárulnak, míg ez az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 22,2%.

Az életkort vizsgálva az 50 év felettiek körében nagyobb arányban gondolják, hogy a felvonulások jelentős mértékben hozzájárulnak az elfogadáshoz, különösen a 65 év feletti korosztályban (21,1%). Helyi megoszlásban a fővárosban élők között (14,1%) többen vélik, hogy a felvonulások jelentős hatással bírnak, szemben a városok és falvak lakóival.

Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a Pride felvonulások megítélése erősen függ a társadalmi-demográfiai jellemzőktől. Átlagon felüli különbségek mutatkoznak nemi, életkori és földrajzi lokalitás szempontjából, és az oktatási szint is jelentős szempont lehet a megítélésben.

Véleménye szerint a Pride felvonulások inkább:

A kérdés kapcsán a válaszadók túlnyomó többsége (56.1%) szerint a Pride felvonulások provokatív és megosztó rendezvények. Ezt az álláspontot különösen a férfiak (60.2%) és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők (57.3%) képviselik. Azonban a nők körében jóval kisebb arányban (40.5%) jelenik meg ez a vélemény, ők sokkal inkább társadalmi érzékenyítő, jogtudatosító eseményekként (43.9%) tekintenek a Pride-ra. Érdekes megfigyelni, hogy az idősebb korosztály (65+) közti válaszadók körében az érzékenyítő szerep (37.7%) nagyobb hangsúlyt kap, mint a provokatív jelleg.

Az is figyelemre méltó, hogy a 18-29 éves korosztály körében a legnagyobb arányban (15.7%) jelölték meg a Pride-ot ünnepi kulturális eseményként. Hasonlóképp az alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadók körében is kiemelkedik (11.1%) ez a pozitívabb megítélés. Ezzel szemben, a városokban (60.0%) és falvakban (59.3%) élők jelentős része a Pride-ot megosztónak tartja, míg a fővárosiak körében kisebb arányban (53.4%) jelenik meg ez a nézet.

Az „Egyéb” válaszlehetőség meglepően alacsony részesedéssel (2.7%) van jelen, ami azt jelzi, hogy a válaszadók többsége a megadott kategóriákkal azonosul. Emellett a „Nem tudom” választ adók csekély hányada (1.9%) azt sugallja, hogy a témával kapcsolatban határozott vélemény alakult ki a közvéleményben.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal?

A válaszadók körében a különböző identitások láthatóságát illetően a vélemények megosztottak: bár a válaszadók 30.8%-a teljesen egyetért azzal, hogy ez erősíti a toleranciát a társadalomban, jelentős százalékuk, 33.3%, egyáltalán nem ért egyet ezzel az állítással. Ez azt sugallja, hogy a társadalmi és kulturális különbségek láthatóságának hatása a toleranciára nem egyértelműen pozitív vagy negatív a közvélemény szerint.

A gyermekek védelmével kapcsolatosan az LMBTQ+ témáktól szinte azonos polarizáció figyelhető meg, hiszen 48.0% teljes mértékben egyetért azzal, hogy a gyermekeket védeni kell ezektől a témáktól, ugyanakkor 22.8% határozottan ellene van ennek a védelemnek. Ez a véleménykülönbség azt tükrözi, hogy a társadalomban hogyan érzelmi és etikai kérdésként jelenik meg ez a téma.

A Pride rendezvények társadalmi normákra gyakorolt hatásait tekintve, a válaszadók több mint 40.7%-a úgy véli, hogy a Pride nem veszélyezteti a társadalmi normákat, míg 33.1% kifejezetten ellenkező véleményen van. Ez a megoszlás rávilágít a Pride rendezvények társadalmi percepciójára és a vele kapcsolatos eltérő attitűdökre.

Az LMBTQ+ közösségnek a médiában és a politikában kapott figyelmével kapcsolatban, 55.3% túlzottnak tartja ezt a figyelmet, ami kiemeli a közvélemény bizonyos csoportjainak elvárását a média és közélet kiegyensúlyozottabb bemutatása iránt az LMBTQ+ témák tekintetében.

A válaszadók 62.2%-a kiáll az LMBTQ+ jogok egyenlősége mellett, ami az egyenlőség iránti erős támogatást mutat, míg a szabad szexuális orientáció megélését 70.3% teljesen támogatja, ez pedig a személyes szabadság és emberi jogok fontosságát hangsúlyozza a társadalmi közgondolkodásban.

Az iskolai oktatás terén a válaszadókat megosztja a sokszínűségre vonatkozó nevelés, hiszen a válaszadók 33.9%-a fontosnak tartja, de egy jelentős, 29.3%-os csoport egyáltalán nem ért egyet az ilyen típusú oktatás szükségességével. Ez a helyzetkép azt tükrözi, hogy a társadalomban eltérő vélemények vannak az oktatási rendszer szerepéről a tolerancia és sokszínűség értékenek közvetítésében.

Te sem szeretnél százezreket és hónapokat ölni vállalkozásod fejlesztésébe?

Hogyan vélekedik a 2025-ben elfogadott jogszabályokról, amelyek lehetővé teszik a Pride felvonulások betiltását?

A 2025-ben elfogadott jogszabályok, amelyek lehetővé teszik a Pride felvonulások betiltását, vegyes érzelmeket váltottak ki a társadalomban. A felmérés alapján a válaszadók legnagyobb része, 43.5%, „Egyáltalán nem értek egyet” álláspontot képvisel. Érdekes módon, a nők (58.6%) sokkal inkább ellene vannak a tiltásnak, mint a férfiak (39.7%).

Mindazonáltal, jelentős megosztottság figyelhető meg az oktatási szintek között is. Azok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, sokkal kevésbé támogatják a tiltást (53.8% egyáltalán nem ért egyet), szemben a középfokú végzettségűekkel (47.3%). A szavazatok megoszlanak a korcsoportok között is. A 65+ korosztály kiemelkedően magas arányban ellenzi a törvényeket, míg a fiatalabb korcsoportok kiegyensúlyozottabb véleményt képviselnek. Meglepő eredmény, hogy a legfiatalabb, 18-29 éves korosztályban a legnagyobb arányban (39.4%) teljes mértékben egyetértenek a tiltással.

Területi bontásban, a fővárosban élők 46.3%-a nem ért egyet a törvénnyel, jóval magasabb arányban, mint a falvakban élők (39.4%). A legnagyobb támogatást a kilátásba helyezett tiltás a vidéki városokban, falvakban kapta, ahol a települési elhelyezkedés is hatást gyakorol az emberek véleményére.

A Pride felvonulások betiltásának kérdésében a társadalom különböző szegmensei széles spektrumon helyezkednek el, és az vélemények jelentős eltéréseket mutatnak az életkor, nem, oktatás és lakóhely alapján.

Véleménye szerint ezek a jogszabályok milyen hatással vannak az alapvető szabadságjogokra Magyarországon?

A válaszadók véleménye nagymértékben megoszlik a jogszabályok hatásáról az alapvető szabadságjogokra Magyarországon. A legnagyobb csoport (51.6%) úgy érzi, hogy ezek a jogszabályok gyengítik a szabadságjogokat, míg 39.7% szerint nincs hatásuk, és mindössze 8.7% gondolja, hogy erősítik azokat.

Érdemes kiemelni, hogy a nők körében magasabb a bizonytalanság a jogszabályok hatásával kapcsolatban: 64.7% véli úgy, hogy gyengítik a szabadságjogokat, szemben a férfiaknál megfigyelhető 48.2%-kal. Az oktatási háttér szempontjából az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében kiugróan magas (69.2%) azok aránya, akik a szabadságjogok gyengítését érzékelik, míg a legkevésbé képzett csoportok körében, azaz a szakképzésben részt nem vevők körében, inkább úgy vélik, hogy nincs hatásuk a jogszabályoknak (45.7%).

Korosztályi bontásban érdekes eltérések figyelhetők meg: míg az idősebb, 65 év feletti korosztályban nagyobb arányban fordul elő az a vélemény (55.2%), hogy a jogszabályok gyengítik a szabadságjogokat, addig a fiatalabb, 18-29 éves korosztályban magasabb azok aránya (42.4%), akik szerint nincs hatásuk.

A lokális különbségeket vizsgálva a főváros lakosai körében 53.8% érzi úgy, hogy gyengítik a szabadságjogokat, míg a városokban élők körében ez a vélemény alacsonyabb, mindössze 49.0%. Érdekes, hogy a falvakban élők körében viszonylag magas (44.9%) azok aránya, akik szerint nincs hatásuk a jogszabályoknak.

Összességében látható, hogy a válaszadók véleménye nagymértékben függ a demográfiai változóktól, mint a nem, a kor, az oktatás szintje és a lakhely. Ez az eredmény arra utal, hogy a jogszabályok hatásának megítélését jelentősen befolyásolják személyes és társadalmi tényezők.

Ön szerint ki kellene-e terjeszteni a Pride betiltásának lehetőségét más típusú demonstrációkra is?

A Pride felvonulás betiltásának más típusú demonstrációkra történő kiterjesztését vizsgáló kérdés elemzése három válaszlehetőséget mutat. Azok, akik úgy vélik, hogy „Nem, ez már így is túlzott beavatkozás,” a válaszadók 43,4%-át teszik ki. A nők körében magasabb a támogatottság (54,8%), míg a férfiaknál 40,4%. Érdekes módon, a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők sokkal inkább hajlanak erre az álláspontra (69,2%), ami jelentős eltérés a magasan képzettekhez (42,7%) képest.

A „Attól függ, milyen célú demonstrációról van szó” válaszlehetőség kapta a válaszadók többségének, 48,9%-nak a támogatását, különösen a férfiak (51,0%) és a városlakók (52,7%) körében. Az alacsony végzettségűek körében viszont csak 19,2%-os támogatottságot kapott, ami szintén meglehetősen alacsony a többi csoporthoz képest, például a szakképzésben részt vevők (55,8%) támogatásával szemben.

„Igen, bizonyos témákra” válasz meglehetősen alacsony támogatottsággal bír, mindössze 7,7%. A férfiaknál ez kissé magasabb (8,6%), mint a nőknél (4,4%), míg az alacsony iskolázottságúak körében (11,5%) magasabb, mint az átlagnál.

Az eredmények rávilágítanak a nemek közötti, helyi és iskolázottsági különbségekre: míg a nők inkább a tiltás növelése ellen, a férfiak inkább a célzott tiltások mellett érvelnek. Érdekes módon, a legkisebb támogatottságot éppen a legkevésbé iskolázott, de a legtámogatottabbat a szakképzett válaszadók körében találhatjuk, ami további elemzést igényelhet az oktatás és közvélemény alakulása között.

Támogatná-e, hogy az LMBTQ+ szervezetek közösségi támogatásban részesüljenek?

A válaszadók véleménye megoszlik az LMBTQ+ szervezetek közösségi támogatásáról. A többség (49.8%) nem támogatja az ilyen jellegű támogatást. Különösen a vidéki településeken élők (52.7%) és a férfiak (53.8%) körében magas az ellenzők aránya. Az érdekes, hogy a nők sokkal támogatóbbak, hiszen közülük csak 34.3% ellenzi a támogatást, míg 36.9% teljes mértékben támogatja azt.

A támogatás részleges, korlátozott témákra való kiterjesztését az emberek 26.5%-a tartja elfogadhatónak. Ez az opció népszerűbb a nők (28.8%) és az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők (30.8%) körében. Életkor szerint a 65 év felettiek a leginkább nyitottak erre a lehetőségre, míg a fiatal felnőttek (18-29 évesek) kevésbé érdeklődnek a korlátozott támogatás iránt.

Az „igen” választ adók aránya 23.7%, leginkább a nők, különösen magasabb végzettséggel rendelkező nők körében hangsúlyos. Szintén figyelemreméltó, hogy a fővárosban élők körében az „igen” válasz többször előfordul (25.7%), mint a kisvárosokban és falvakban. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az LMBTQ+ szervezetek közösségi támogatása körül még mindig ellentmondásos a társadalmi megítélés, különösen a nemek és a lakóhely szerinti bontásban.

Meglepetést okoz az, hogy a fiatalabb korosztályok (18-29 évesek), akiket gyakran liberálisabbnak gondolnak, nagyobb arányban (53.0%) ellenzik a támogatást, mint bármely más korcsoport. Ezen kívül a középfokú végzettségűek támogatása az „igen” opciónál magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek körében (27.7% vs. 22.3%). Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a támogatás kérdése nemcsak generációs, hanem iskolázottsági szintek mentén is összetett.

Módszertan

A kutatás online kérdőíves módszerrel zajlott 2025. június 24. és 25. között, az Index cikkén belül elhelyezett felületen. A kérdőívet 3769 fő kezdte el, közülük 3460 fő töltötte ki teljes egészében. A válaszadók életkor, nem, lakóhely és iskolai végzettség szerint sokszínű csoportot alkottak, így az eredmények jól tükrözik a különböző társadalmi rétegek véleményét a Pride felvonulásokról és az LMBTQ+ közösség megítéléséről Magyarországon. Bár a kutatás nem tekinthető reprezentatívnak, az adatok értékes képet adnak a közvélemény aktuális állásáról és a társadalmi törésvonalakról.